A kötőelemek nyomatékvizsgálati módszerének elve és jellemzőinek elemzése

Rögzítő A nyomaték két típusra oszlik: statikus nyomatékra és dinamikus nyomatékra. Statikus nyomaték: Az a pillanatnyi nyomaték, amely a rögzítőelem rögzítése után a meghúzási irányban történő továbbforgásához szükséges. Mérje meg a nyomatékot a terhelés után. Dinamikus nyomaték: A rögzítőelem újbóli rögzítése során mért maximális csúcsérték. Mind a nyomatékkulcsok, mind az elektromos kéziszerszámok képesek dinamikus nyomatékot alkalmazni, amely a rögzítőelemek meghúzása után nem mérhető. A dinamikus nyomatékterhelés során online méréssel kapott nyomatékérték.

Ennek a két nyomatéktípusnak az észlelési nyomatéka megegyezik, és három fő módszer létezik a rögzítőelemek nyomatékának vizsgálatára: a meghúzási módszer (meghúzási módszer), a jelölési módszer (jelölési módszer) és a lazítási módszer.
1. Meghúzási módszer (fokozott meghúzási módszer)
A meghúzási módszer (inkrementális meghúzási módszer) elve: A meghúzási módszer nyomatékkulcsa (inkrementális meghúzási módszer) egyenletes erővel fokozatosan növeli a nyomatékot (elkerülje az ütést). Amikor aanya vagy csavarenyhén forogni kezd, pillanatnyi nyomatékértéke a maximum (mert le kell küzdenie a statikus súrlódást). A forgást folytatva a nyomatékérték visszaesik egy rövid ideig stabil állapotba, és a nyomatékérték ekkor az ellenőrzés során kapott nyomaték.
A meghúzási módszer (növekvő szigorítási mód) előnyei: egyszerű kezelés, az egyszemélyesnek hozzáértőnek és tapasztaltnak kell lennie.
A meghúzási módszer (növekvő meghúzási módszer) hátrányai: (1) lehetőség van másodlagos meghúzásra; (2) Nehéz meghatározni, hogy mikor indul el a csavar, és szubjektív tényezők is szerepet játszanak; (3) Amikor a csavart elindítják, a tényleges nyomatékértéknek a beszerelés alatti nyomatékérték körül kell lennie, így a vizsgálati érték általában magasabb.
Statikus nyomaték: Ez a módszer a maradék nyomaték tesztelésére szolgál, és alkalmas a meghúzási minőség ellenőrzésére az összeszerelés helyén.
2. Jelölési mód (aláhúzott módszer)
A jelölési mód (jelölési módszer) elve: Ellenőrzés előtt húzzon vonalat az ellenőrzött fejérecsavar vagy anyaés a csatlakoztatott testet, hogy megerősítsék eredeti helyzetüket. Ezután lazítsa meg kissé a csavart vagy anyát, és nyomatékkulccsal húzza meg eredeti helyzetébe (igazítsa a vonalat a megjelölt területre). Szorozzuk meg a maximális nyomaték értékét 0.9~1-gyel. Az 1-ből kapott érték az ellenőrzés során kapott nyomaték.
A jelölési módszer (vonalrajzolási módszer) előnyei: alacsony műszaki színvonal, bonyolult működés, nem alkalmas lazulásgátló funkcióval rendelkező rögzítőkhöz
A szigorítási mód (növekvő szigorítási mód) hátránya, hogy precízebb a meghúzási módszerhez (növelő szigorítási mód) képest.
Dinamikus nyomaték: A tervező által tervezési szempontból biztosított nyomatékot dinamikus nyomatéknak nevezzük, ezért a jármű szétszerelésekor ezt a módszert javasolt alkalmazni.
3. Elengedési módszer
A lazítási módszer elve: lassan nyomatékot kell alkalmazni a vizsgált személyrecsavarvagy nyomatékkulccsal meglazítandó anyát, a forgás elején olvassa le a pillanatnyi nyomatékértéket, és kísérletek és tapasztalatok alapján szorozza meg 1.1-1.2 együtthatóval, hogy megkapja az ellenőrzési nyomaték értékét.
A lazítási módszer előnyei: egyszerű kezelés, de hozzáértőnek és tapasztaltnak kell lennie;
A lazítási módszer hátránya, hogy túl kicsi a nyomaték.