Az acélszerkezetű csavarok és a közönséges csavarok közötti alapvető különbségek

A lényeges különbségek közöttacélszerkezetű csavarok A hagyományos csavarok pedig hat fő dimenzióban rejlenek: erőátviteli mechanizmus, anyagteljesítmény, szilárdsági fokozat, építési technológia, újrafelhasználhatóság és alkalmazási forgatókönyvek. A kétféle csavar nem cserélhető fel, és szigorúan a munkakörülményeknek megfelelően kell kiválasztani.

A nagy szilárdságú acélszerkezet csavarokat kifejezetten acélszerkezetek építésére tervezték, hogy biztosítsák az acélszerkezetek általános stabilitását, szeizmikus teljesítményét és hosszú távú csapágybiztonságát. Általános rögzítőelemként a közönséges csavarok csak a mechanikai berendezésekre és vasalatrészekre vonatkozó általános reteszelési követelményeket teljesítik, és nem alkalmazhatók a fő teherhordó szerkezetekre. Az acélszerkezetű csavarok nagy szilárdságú ötvözött acélból készülnek, nagy szilárdsági fokozatokkal, kiváló csúszásállósággal, fáradásállósággal és teherbíró képességgel. A közönséges csavarok többnyire közönséges szénacélból készülnek, viszonylag kis szilárdsággal és korlátozott teherbírással, teherhordó alkalmazásokhoz nincs szerkezeti biztonsági ráhagyás.

Az acélszerkezetű csavarok olyan speciális típusokat tartalmaznak, mint például a nagy hatszögletű, nagy szilárdságú csavarok és a torziós nyírású, nagy szilárdságú csavarok, amelyek a súrlódás révén továbbítják az erőt, és nagy tömítési és csúszásgátló képességgel rendelkeznek. A közönséges csavarok univerzális szerkezeti felépítést alkalmaznak kis fejjel és menetmérettel, mechanikus reteszeléssel az erőátvitelhez, és alacsony szerkezeti redundanciával rendelkeznek. A mérnöki előírásoknak megfelelően a nagy szilárdságú acélszerkezetű csavarokat állandó szerkezeti csatlakozásokra tervezték, és tilos újrafelhasználni. A közönséges csavarok könnyen szétszedhetők, alacsony sérülésveszély mellett, és lehetővé teszik az ismételt össze- és szétszerelést.

A két csavartípus közötti részletes különbségek a következők:

1. Szerkezeti forma és méretbeli különbségek

A nagy hatszögletű, nagy szilárdságú acélszerkezetű csavarok nagyobb fejjel, szélesebb csapágyfelülettel, vastagabb menetprofillal és nagyobb névleges átmérővel rendelkeznek. A túlméretezett csapágyfelület hatékonyan eloszlatja a rögzítési nyomást, javítja az illesztési tömítettséget és a tömítési teljesítményt, valamint jelentősen növeli a szerkezeti kötések csúszásgátló és nyíró teherbíró képességét. A közönséges csavarok szabványos univerzális kialakításúak kis fejjel, menettel és csapágyfelülettel, amelyek csak a hagyományos rögzítési követelményeknek felelnek meg, és nem bírnak nagy terhelésekkel vagy váltakozó terhelésekkel.

2. Anyag- és szilárdsági fokozatbeli különbségek

Nagy szilárdságú acélszerkezetű csavarok speciálisan edzett és edzett nagy szilárdságú acélból készülnek, például 45# acélból, 35CrMo-ból és 42CrMo-ból. Az integrált hőkezelésnek köszönhetően nagy szilárdsági fokozatokat érnek el, beleértve a 8,8-as, 10,9-es és 12,9-es szilárdsági fokozatokat, amelyek kiemelkedő húzó-, nyíró- és kifáradásállóságot biztosítanak deformáció vagy törés nélkül nagy terhelés esetén. A közönséges csavarokat főként közönséges szénacélból, például Q235-ből és Q195-ből gyártják, precíz edzés és temperálás nélkül. A 4.8-as és 5.8-as fokozatok dominálnak, korlátozott teherbírásúak, és csak nem teherhordó segédcsatlakozásokhoz alkalmasak.

3. Az erőátviteli mechanizmus különbségei

A nagy szilárdságú acélszerkezetű csavarok továbbítják az erőtinterfész súrlódás. A precíz előfeszítés összenyomja a csatlakoztatott lemezeket, a lemezfelületek közötti súrlódás pedig kiegyenlíti a külső nyíró- és csúszóterheléseket. Ez a csatlakozás nagy merevséggel és minimális deformációval jellemezhető, így az acélszerkezeti kötések magerő-tartó módjaként szolgál. A közönséges csavarok továbbítják az erőtszár nyomó- és nyírási ellenállása, ami stressz hatására könnyen kicsúszást okoz. Alacsony általános csatlakozási merevségük miatt nem bírják a vibrációt, az ütközést és a váltakozó terhelést.

4. Alkalmazási forgatókönyvek különbségei

A nagy szilárdságú acélszerkezet csavarjait kizárólag a fő teherhordó szerkezetekhez használják, mint például a sokemeletes épületek acélvázaihoz, acélszerkezeti műhelyekhez, hidakhoz, erőátviteli tornyokhoz és nagyméretű acél tartókhoz. Kritikus erőt hordozó rögzítőelemekként megfelelnek a szigorú acélszerkezet-konstrukciós előírásoknak. A közönséges csavarokat csak nem teherhordó és kis terhelésű csatlakozásoknál alkalmazzák, ideértve a berendezésházat, a hardvertartozékokat, a díszítőelemeket és a kiegészítő konzolokat, és szigorúan tilosak az acélszerkezetek fő teherhordó kötéseinél.

5. Telepítési folyamat és építési követelmények

A nagy szilárdságú acélszerkezetű csavarok szigorú szerelési eljárásokat igényelnek. Az építkezés a súrlódási felületek csúszásgátló tényezőjének kimutatásával kezdődik. A professzionális nyomatékkulcsokat és a végső meghúzószerszámokat szabványos háromlépéses konstrukcióhoz alkalmazzák: kezdeti meghúzás, újrahúzás és végső meghúzás. Minden nyomatékparaméter szigorúan ellenőrzött, a műveletet okleveles szakmunkásoknak kell elvégezniük, speciális ellenőrzéssel és átvétellel a kivitelezés után.Közönséges csavara telepítés egyszerű, szigorú nyomatékkövetelmények nélkül, amely hagyományos kézi vagy pneumatikus szerszámokkal bonyolult építési eljárások vagy átvételi szabványok nélkül is elvégezhető.

6. Újrafelhasználhatósági különbségek

A nagy szilárdságú acélszerkezetű csavarok a meghúzás után képlékeny feszültséget és előfeszítést okoznak. A szétszerelés a mechanikai tulajdonságok gyengüléséhez és az előfeszítési pontosság meghibásodásához vezet. A nemzeti acélszerkezeti előírásoknak megfelelően,másodlagos újrafelhasználása szigorúan tilos. A közönséges csavarok kis feszültséget viselnek el nagy előfeszítés nélkül, így a szétszerelés után is épek maradnak, és lehetővé teszik az ismételt használatot.