A birodalmi szálszabványok átfogó magyarázata

A gépiparban általánosan használt szabványos rendszerként a birodalmi szálakat alak szerint hengeres menetekre és kúpos menetekre, menetszögük szerint pedig 55 fokos Whitworth-menetekre és 60 fokos egyesített nemzeti szálakba sorolják. A birodalmi szálméret jelölések, például 1/8, 1/4 és 1/2 hüvelykben vannak mérve. Az iparági konvenciók szerint 1 hüvelyk 8 brit törtosztásnak felel meg; például az 1/4 hüvelyket 2 osztásnak, az 1/2 hüvelyket pedig 4 osztásnak nevezzük.

Az NPT, PT, G és RC általános ipari csőmenet-szabványok, amelyek az amerikai, illetve a brit szabványrendszerekhez tartoznak, határozott különbségekkel a funkciók, a menetprofilok és a tömítési elvek tekintetében.

1. A közös csőmenet szabványok részletes osztályozása

1.1 NPT-szál

Az NPT (National Pipe Thread) egy 60 fokos kúpos tömítőcsőmenet az amerikai szabványok szerint, széles körben használják hidraulikus, pneumatikus és üzemanyag-tömítő csővezetékekhez Észak-Amerikában. Megfelel a GB/T 12716-1991 nemzeti szabványnak. A kúpos menetes extrudálás révén további tömítések nélkül önzáró teljesítménye kiváló tömítési megbízhatóságot biztosít.

1.2 PT menet

A PT menet a brit Whitworth menetcsalád 55 fokos kúpos tömítőcsőmenete, szabványos 1:16-os kúpossággal. A GB/T 7306-2000 nemzeti szabványnak megfelelően elterjedten alkalmazzák vízellátó, gáz- és nyomóvezeték-rendszerekben Európában és a Nemzetközösség országaiban. A tömítés összenyomással és extrudálással történik a menetkapcsolat során.

1.3 G menet

A G-menet egy 55 fokos, nem tömítő hengeres csőmenet, amely szintén a Whitworth-menetrendszerhez tartozik. Kúposodás hiányában nem tud önzáródni, és az összeszerelés során kiegészítő tömítőanyagokra van szükség, például tömítésekre és PTFE szalagra. Megfelel a GB/T 7307-2001 nemzeti szabványnak. A G-menetek méretjelölései a névleges csőátmérőt jelölik hüvelykben.

1.4 RC és ZG szál magyarázata

Az RC brit 55 fokos kúpos belső tömítőcsőmenetre utal. A ZG a kúpos csőmenetek elavult hazai megnevezése, amelyet hivatalosan az egységes R és RC szabványsorozat váltott fel, és már nem alkalmazható. A vízcsövekhez és hidraulikus csatlakozásokhoz használt kúpos menetes szerkezetek a kúpos felületi illesztés révén biztosítják a reteszelést és tömítést.

2. A szabványos birodalmi csőmenetek méret-összehasonlítása és gyakori elnevezései

Birodalmi menetátalakítási szabvány: 1 hüvelyk=25.4 mm, 1 hüvelyk=8 brit törtosztás

3/4 hüvelykes menet: közismert nevén 6 osztás, amely körülbelül 20 mm névleges csőátmérőnek felel meg

1/2 hüvelykes menet: közismert nevén 4 felosztás, amely körülbelül 15 mm névleges csőátmérőnek felel meg

1 hüvelykes menet: közismert nevén 1 hüvelyk, ami körülbelül 25 mm névleges csőátmérőnek felel meg

1-1/2 hüvelykes menet: közismert nevén 1,5 hüvelyk, ami körülbelül 32 mm névleges csőátmérőnek felel meg

A DN a névleges átmérőt jelenti, amely a csővezeték-illesztés egységes specifikációs jele.

3. Funkcionális különbségek a hengeres és a kúpos csőmenetek között

A kúpos csőmenetek (NPT, PT, RC) szabványos 1:16-os kúposságot alkalmaznak. A menet fokozatosan megfeszül az összekapcsolódás során, és megbízható tömítést valósít meg menetextrudálással és deformációval, így alkalmasak nagynyomású tömítésekhez, például hidraulikus körökhöz, nagynyomású olajvezetékekhez és légmentes csőrendszerekhez.

A hengeres csőmenetek (G-menetek) egyenes menetek rögzített illesztési hézaggal és öntömítő képesség nélkül. Főleg alacsony nyomású víz- és levegővezeték-összeköttetésekhez használatosak, a pozícionálásra és rögzítésre összpontosítva, és a szivárgás megakadályozása érdekében kiegészítő tömítőanyagokra van szükség. A két típus közötti alapvető különbség a kúpos szerkezetben és a tömítőmechanizmusban rejlik.

4. A szálak alapvető meghatározása és osztályozása

A menet egy hengeres vagy kúpos alap felületén spirális görbe mentén megmunkált, folyamatos szabályos fogprofil. A menet megemelt tömör része menetcsúcsként van meghatározva, és a szomszédos címerek közötti horony a menetgyökér. A mechanikai megmunkálás során, amikor a munkadarab egy teljes kört forog, a szerszám egy rögzített menetemelkedéssel tengelyirányban elmozdul, így egy teljes menetszerkezet alakul ki.

A külső felületen megmunkált menetek külső menetek, míg a belső furatfelületeken megmunkált menetek belső menetek. A belső és külső menetek illesztése mechanikus rögzítést és csatlakozást valósít meg.

A keresztmetszeti fogprofilok szerint a meneteket háromszögmenetekre, trapézmenetekre, fűrészfogmenetekre, négyzetes menetekre és köríves menetekre osztják. A birodalmi és amerikai szabványú közönséges menetek mind a háromszögmenetekhez tartoznak, amelyek a mechanikai összeszerelésben legszélesebb körben használt menettípusok.