Lazulásgátló csavarok és anyák típusai és az önzáró anyák kilazulásgátló elve

A lazításcsavar és anya A csatlakozások gyakori meghibásodási probléma a gépészetben, amely mindig is forró kutatási téma volt a kötőelemiparban. A gyakorlati összeszerelési tapasztalatok és a tényleges munkakörülmények alapján ez a dokumentum a csavarok és anyák főbb kilazulásgátló szerkezeteit sorolja fel, kifejti a működési elvet, az alkalmazható forgatókönyveket és az egyes lazulásgátló módszerek belső hibáit. Eközben elmagyarázza az önzáró anyák hosszú távú kilazulásgátló teljesítményének alapmechanizmusát, megbízható referenciákat biztosítva a rögzítőelemek helyszíni kiválasztásához és az összeszerelési folyamat kialakításához.

1. A lazulás elleni általános típusok és alapelvekCsavarok és anyák

1.1 Lazulásgátló dupla anya (lazulásgátló tompaanya)

Más néven tompaanya lazításgátló. Miután két anyát fordítottan egymáshoz húznak, folyamatos axiális nyomóerő keletkezik közöttük, és a hálós menet érintkezési felületeire hat. Minél szorosabban van rögzítve a két anya, annál nagyobb a normál nyomás a menet érintkezési felületein, valamint a menetpárok közötti súrlódási nyomaték. Az anyák forgással történő meglazításának le kell győznie a hálószálak közötti nagy súrlódási erőt. Még akkor is, ha a külső terhelés ingadozik a berendezés működése közben, a két anya közötti emelési nyomás állandó marad, ami fenntartható lazulásgátló hatást biztosít.

Alkalmazható forgatókönyvek: Alkalmas csavarkötésekhez előfeszítési követelményekkel vagy anélkül, csak enyhe vibráció és stabil terhelés esetén alkalmazható.

Hátrányok: Nagy axiális beépítési helyet foglal el, korlátozott kilazulásgátló képességgel rendelkezik, és erős vibrációs körülmények között könnyen meghibásodik.

1.2 Hard Lock Homorú-domború kilazulásgátló anya

A Hard Lock lazulásgátló anya egy alsó domború anyából és egy felső homorú anyából áll a megfelelő használatra. Az alsó domború anya excentrikus megmunkálást alkalmaz enyhe középponteltolással, hogy ékblokk szerepét töltse be; a felső homorú anyát szabványos koncentrikus körré dolgozzák fel középponti eltérés nélkül. A felső és alsó anyák illesztési felületei mind elkeskenyedő homorú-domború felületek, amelyek meghúzás után a kalapácsos ékhez hasonló mechanikus önzáró szerkezetet alkotnak.

Egy kis axiális előfeszítés hatalmas radiális reteszelőnyomást generálhat a kúpos csatlakozási felületeken. A nyomás szinkronban továbbítódik a hálós menetekre, nagymértékben növelve a súrlódási nyomatékot mind a menetérintkező felületeken, mind a homorú-domború kúpos felületeken. Mechanikusan rögzíti a menetelfordulási hajlamot, és kiváló kilazulásgátló teljesítményt nyújt.

Alkalmazható forgatókönyvek: Alkalmazható csavarkötésekre előfeszítési követelményekkel vagy anélkül, és hosszú távú szolgáltatásra használható zord munkakörülmények között, nagyfrekvenciás erős vibráció és váltakozó terhelés mellett.

Hátrányok: Rendkívül nagy megmunkálási pontosságot igényel az excentrikus szerkezet, nehéz gyártási folyamat és magas beszerzési költség.

1.3 Spiralock kilazulásgátló anya

A Spiralock anyák alapvető szerkezeti jellemzője egy 30 fokos ék alakú lejtő, amely a belső menetek gyökerénél van megmunkálva. A csavarok és anyák meghúzásakor és hálózásakor a csavarmenetek hegye szorosan a belső menetek ék alakú lejtéséhez nyomódik, így nagy szilárdságú, merev reteszelőerő alakul ki.

Szabványos közönséges meneteknél a menetfelületekre ható normál érintkezési erő és a csavar tengelye közötti szög 30 fok. A Spiralock menetek megváltoztatják a menetprofil szögét, így a mellékelt szög eléri a 60 fokot. A menetpárok normál nyomása jóval nagyobb, mint az axiális rögzítési nyomás, ami nagymértékben javítja a súrlódási ellenállást és alaposan visszafogja a menet forgási kilazulását.

Alkalmazható forgatókönyvek: Csak a stabil előfeszítést igénylő csatlakozószerkezetekre alkalmazható, és a csatlakoztatott részek nem készülhetnek túl puha anyagokból.

Hátrányok: A lazulásgátló hatás teljesen meghibásodik, ha a csavar előfeszítése csökken; nagyobb meghúzási nyomaték szükséges a menetfogak közötti súrlódási ellenállás leküzdéséhez a szükséges csavar előfeszítés eléréséhez.

1.4 Osztott rugós alátét kilazulásgátló

Miután az anyát meghúzták az osztott rugós alátét lapítása érdekében, az alátét folyamatos rugalmas visszapattanó erőt hoz létre, hogy a belső és külső meneteket szorosan rögzítse. Az állandó érintkezési erő által létrehozott súrlódási nyomaték megakadályozza az anya forgását. Eközben a hasított nyílás éles vágóélei beágyazódnak az anya alsó felületébe, illetve a csatlakoztatott részek felületébe, tovább akadályozva az anyák relatív elfordulását a fizikai reteszeléssel.

Alkalmazási korlátozások: Nem alkalmas ultrakemény kötési felületekhez való csatlakozásokhoz; a vágóélek nem tudnak beágyazódni a kemény aljzatba, és teljesen elveszítik a lazulásgátló funkciót. Szintén nem alkalmazható nagy előfeszítést igénylő csatlakozásokra, mivel felgyorsítja a csavarok előfeszítésének csillapítását.

1.5 Kúpos rugós alátét Lazulásgátló

Ugyanazt a kilazulásgátló elvet alkalmazza, mint a hagyományos osztott rugós alátéteknél, az összenyomás utáni rugalmas visszapattanó erőre támaszkodik, hogy összenyomja a menetpárokat, és megvalósítsa a súrlódásmentes kilazulást. A hagyományos osztott rugós alátétekhez képest a kúpos rugós alátétek nagyobb szerkezeti merevséggel rendelkeznek, és nagyobb axiális nyomást biztosítanak ugyanazon nyomólöket mellett, jobb lazulásgátló stabilitást és teljesítményt biztosítva.

Alkalmazási korlátozások: Még mindig nem alkalmas nagy pontosságú csatlakozó alkatrészekhez, amelyek szigorú előfeszítési követelményekkel rendelkeznek.

1.6 Nord-Lock kétrétegű önzáró alátét

Ezt a fajta alátétet párban használják, egyik oldalon nagy szögben ferde fogakkal, a másik oldalon radiális csúszásgátló fogazattal. Az összeszerelés során két alátétet fordítva szerelnek fel, ferde fogfelületekkel egymás felé. Meghúzás után a külső sugárirányú fogazat szorosan ráharap az anya végfelületére és a kapcsolódó részfelületre, hogy a külső érintkezési felületeket teljesen rögzítse, és csak viszonylagos csúszás marad két alátét belső ferde fogfelülete között.

Amikor a csavarok hajlamosak meglazulni és forogni, a belső ferde fogfelületek közötti ékemelő hatás tengelyirányú emelőerőt hoz létre. Az alátétek által generált emelési távolság nagyobb, mint a menetlazulás okozta axiális emelési távolság, ami fordítottan rögzíti a menetek lazulási hajlamát és tartós lazulásgátló hatást ér el.

Alkalmazási korlátozások: Nem használható ultrakemény vagy ultralágy ízületi felületekhez. Az alátétnek meghatározott beépítési iránya van, és fordítva szerelve elveszíti kilazulásgátló funkcióját. Előtöltés nélküli laza kapcsolatok esetén is érvénytelen.

2. A nem lazuló önzáró anyák alapelve

A hosszú távú lazulásgátló teljesítményönzáró anyákspeciálisan optimalizált, nem szabványos menetszerkezetből származik.

Az önzáró anyák belső meneteinek gyökerénél 30 fokos ék alakú lejtőt dolgoznak fel. Az összeillesztés és a meghúzás után a csavarmenet csúcsai mereven hozzányomódnak az ék alakú lejtőkhöz, hogy nagy szilárdságú mechanikus reteszelőerőt képezzenek. Szabványos 60 fokos V-alakú közönséges menetek esetén a normál érintkezési erő és a csavar tengelye közötti szög 30 fok, míg a mellékelt szög 60 fokra változik az önzáró meneteknél, ami a feszültségi állapot alapvető megváltozásához vezet.

Mechanikai erők összehasonlítása: Ugyanaz a P0 axiális csavarfeszesség mellett a normál hagyományos menetek normál érintkezési ereje csak 1,15P0, míg az önzáró meneteké eléri a 2P0-t. A kettő erőaránya körülbelül 7:12, ami nagymértékben javítja a menetpárok kilazulásgátló súrlódási erejét.

Ezenkívül az önzáró menetek megoldják a közönséges menetek eredendő egyenetlen feszültséghibáját. A hagyományos 60 fokos V-alakú meneteknél az első és a második összekapcsolt menet a teljes terhelés 70%-80%-át viseli, míg a többi menet szinte semmilyen terhelést nem visel. Hosszan tartó vibráció és váltakozó terhelés hatására az elülső menetek hajlamosak a túlterhelés meghibásodására, ami a reteszelő erő gyors gyengülését, a menetelfordulás meglazulását, egyenletes szálbefogást és csupaszodást eredményez.

Az önzáró menetek egyenletesen osztják el a terhelést az összes bekapcsolt menetfordulaton az ék alakú lejtőkön keresztül, megvalósítva az összes menet szinkron feszültségét. Megakadályozza a lokális menettúlterhelés meghibásodását, alapvetően kiküszöböli a vibráció okozta csavarlazulást, és karbantartást nem igénylő, hosszú távú kilazulásgátló hatást ér el.